Faanyagvédelem. A fát védeni kell. A fa védelme= faanyagvédelem
FAVÉDELEM
Faanyagvédelem,a fa
védelme.
Információs anyag,
Szükséges-e a vegyi favédelem? Milyen vegyi favédelmi szerek
léteznek? Hatóanyag nélkül nem megy. Állati és növényi kártevők és általuk
okozott károsodások képei. Így kell helyesen használni a favédőszereket. Fa a
házon és a ház körül.
Szükséges-e a vegyi favédelem?
Hogy a vegyi favédelem szükséges-e, ez világos, szakszerű,
indokolt kérdés. Lehet-e erre egyértelmű, tényekkel megerősített és biztos
választ adni? Egy olyan választ, amely komolyan veszi a kérdező problémáit? Egy
válasz, amely nem akar üzletet a kérdező félelmeiből. Csak tájékoztatni akarja
a kérdezőt, és úgy, hogy saját maga dönthessen. Egy ilyen válasz lehetséges. A
világunk dolgai távol sem olyan szenzációsak, mint ahogyan az újságkészítők és
rádiószerkesztők ezt időnként velünk tudatosítani akarják.
A favédelemmel kapcsolatos zavarok, vélemények, amelyek a
nyilvánosság köreiben forognak, arra kényszerítenek, hogy egy egyszerű
tényállást határozottan leszögezzünk: a vegyi favédőszerek a hosszú évek
fejlesztések termékei, amelyek segítségével teljesen meghatározott és pontosan
definiálandó célt érnek el: meg kell védeniük a fát, mindenek előtt a házban és
a házon levő faanyagot az állati és növényi kártevők által okozott
fertőzöttségtől. Az ilyen szerekre mindenek előtt az alábbi két ok miatt van
szükségünk:
Első ok – a beépített tartó fatermékek, pl. tetőszerkezetben
vagy padlóban, fertőzöttségkövetkeztében elveszítik a tartó képességüket és ezáltal veszélyt
képeznek a lakók számára.
Második ok – mivel a védelem nélküli fát, amelyet a
nedvesség vagy a rovarok veszélyeztetnek, fertőzöttség esetén ki kell cserélni.
A favédelem egyidejűleg a fertőzöttség hatékony megelőzését
és a fertőzöttség sikeres leküzdését jelenti. A fertőzöttség megelőzése azt
jelenti, hogy a kártevőknek semmilyen életfeltételt hagyni nem szabad, a
kártevők leküzdése pedig azt jelenti, hogy ezeket meg kell semmisíteni. Aki
viszont meg akarja akadályozni az organizmusok fejlődését, határozott hatással
rendelkező anyagot kell alkalmazza: szükségszerűen egy mérgező anyagot.
Hatóanyag nélküli favédőszerek nem használnak. Semmit sem. Azt követelni, hogy
az ilyen anyag ne legyen mérgező, sőt egészséges legyen – teljesíthetetlen
követelmény.
Itt valami egészen más szükséges: a műszaki világ ezen
termékeivel szakszerűen kell bánni. A műszaki világ ugyanúgy veszélyekkel jár,
mint a természetes világ. A kőkorszaki ember nagyobb veszélyben volt mint mi.
Az egyenlet természetes = jó, ill. technikai, vagy = rossz – nem oldódik fel.
Ezzel elértük azt a pontot, amely a pro és kontra
favédőszerek vitájában gyakran elkerüli a figyelmünket: hogy a technikai termék
értelmesen vagy felelőtlenül kerül felhasználásra, az emberek döntésétől függ.
A múltban a favédőszereket ott is alkalmaztuk, ahol a fának erre nem is volt
szüksége, pl. a falburkolatban, vagy fedőburkolatban a belső térben.
Bizonyított tény az is, hogy a felhasználók csak ritkán
vettek fáradságot, hogy a gyártó feldolgozási útmutatásai, amelyek mindig is
ott vannak a csomagoláson, pontosan elolvassák. Jobb megértés érdekében talán
túlozzunk is egy kicsit: a mai „vegyi = rossz” egyenleg helyett többek számára
ugyanolyan értelmetlen „vegyi = jó” volt tegnap érvényben. Okosan alkalmazva a
kémia segítőkész. Ez a véleményt minden fejfájás elleni szer is alátámasztja.
Az őseink ezért irigyelni tudnának minket.
De hiszen, mondhatják Önök, nem számolnak be az újságok,
folyóiratok, rádió és televízió nap nap után az olyan esetekről, amelyekben a
favédőszerek legrosszabb módon károsították az emberek egészségét?
Igen, beszámolnak erről, ez igaz. De vizsgáljuk meg a
legutóbbi két esetet, amelyet szenzációként adtak el. Az első esetben az
újságolvasókat azzal sokkolták, hogy a favédőszerek az egyik bungalow-ban egy
egész családot beteggé tettek. Vészjelző dioxin-mennyiséget mértek ott
négyzetméter fára. De ki mérte ezt a mennyiséget? Ruhr Egyetem bochumi Higiéniai
Intézete! Egy elfogulatlan olvasónak nem marad más, mint elfogadni: ez így
igaz, ami itt feketén fehéren áll. Ezen elfogulatlan olvasók közül hányan
fogják megtudni, hogy az adatok nem felelnek meg az igazságnak. Ruhr Egyetem
bochumi Higiéniai Intézete csúnyán elszámolta magát. Alaposan. Az érték
ötvenszer nagyobb. A helyes érték pedig olyan alacsony, hogy felmerül
megalapozott kétség, hogy ebben az esetben alkalmaztak-e, egyáltalán
PCP-tartalmú favédőszereket. És itt sem, mint ahogyan egyáltalán a
favédőszerekben, a Seveso-dioxin nem is volt jelen /pedig melyik laikus nem
gondol rögtön a Seveso-ra, ha dioxinról beszélnek?/. Azt mondták, hogy depóniák
megakadályozták a bútor felvételét. Mivel az impregnált bútor – külön hulladék
Ez nem így van. A Szövetségi Környezeti Hivatal kézikönyve,
„környezetkímélő begyűjtés” 174. oldala szerint az ilyen fát „egy
rendszeresített depónián el lehet távolítani”. De miért is tulajdonképpen el
kellett távolítani a falburkolatot és a bútorokat? A Ruhr Egyetem Higiéniai
Intézetének igazolása semmilyen orvosi vagy toxikológiai tényeket nem
tartalmazott, amiért az ilyen intézkedésekre szükség lett volna.
A másik eset, amely az újságírói igyekezettel függ össze,
még kérdésesebb. Az esti híradás mutatta egy tetőtér eltávolítását, bontását a
Műszaki Segély szakemberei által, akik védőruhával és gázálarccal voltak
felszerelve. A TV riporternője először azt hitte, hogy moziban ül, egy sci-fi
előadásán, amelyben világ végét mutatják. Ezután amikor a szakemberek „nehéz léptekkel
még mindig a házban járkáltak”, valahogy „súly nehezedett a szívére, mert ez az
egész nem moziban, hanem valóságban ment végbe”. Tőle hallottuk azt is, hogy 15
évvel ezelőtt a háztulajdonos saját kezűleg 200 liter favédőszert
használt el a házra. És most azt tételezik fel, hogy a lánya porallergiája, „a
család minden többi betegsége” ennek a védőbevonatnak a következményei.
A lakószobákban tartózkodó TV nézőkre ez nagy benyomást
tett. Még nagyobb hatással lenne rájuk az igazság: az előadás vezetője és
riporternője elhallgatták, hogy ennél a TV-színháznál a mentőszolgálat
csapatainak gyakorlásáról volt szó. Jól olvassa: gyakorlás. A mentőcsoport
vezetője egyértelműen elmagyarázta a lakosságnak, hogy ő itt semmilyen
egészségkárosító okokat nem lát és a csapat bevetését nem látja indokoltnak. De
egy kiképzési gyakorlás keretében a csoport el tudja távolítani a faanyagot.
Senkinek nem volt semmi kifogásuk, hogy a TV-stáb is ott volt.
A műsorvezető azt is hangoztatta, hogy ismeretes, hogy a ház
lakói a favédőszerek mérgező hatása miatt betegedtek meg. Honnan tudja ezt a
TV-ember? Egyetlen olyan eset nem fordult elő, amelyben a betegségek és a
favédőszerek között összefüggést lehetett volna megállapítani. Továbbá: hányan
hallották a sovány ellenelőadást? Ahol még mindig „mentési intézkedésekről” és
nem egyszerű gyakorlásról volt szó. Ég a ház, ha a tűzoltóság gyakorol? Ezért a
megtévesztésért sem jár bocsánatkérés. Csak egy kemény, nyárspolgári mondat:
„Amennyiben egyes nézők megijedtek, szívesen megnyugtatjuk őket …” Szívesen?
Talán, inkább nem szívesen. Építők informátoraként a TV nem igazán az igazi.
Aki annyira lazán jár el az igazsággal…Elég. Ez nem az utolsó félreinformálás.
A médiák informátora, úgy tűnik, általában a polgári
indíttatás, amelynek tagjai és hozzátartozói meg vannak győződve a favédőszerek
káros mivoltáról. Szörnyű tévedés, amely már vezetett költséges
házszanálásokhoz. De ami még rosszabb: a betegségek igazi okainak kiderítését
is ezzel megakadályozták.
A Szövetségi Egészségügyi Hivatal szakemberek és eszközök
birtokában, már az 1979 évben nem talált semmilyen összefüggést a favédőszerek
használata és a feltételezett betegségek között. De a fenti polgári mozgalom
tagjait ez nem érdekli. Bírósághoz is fordultak, hogy megerősítést kapjanak,
hogy a favédőszerek egészségi károsodásokat okoztak. A panaszokat
elutasították. Részben az első instancióban, részben pedig már jogi érvénnyel a
másodikban. De ezek a bírósági döntések sem vezettek belátáshoz és több
szakszerűséghez.
Egyébként a favédőszereket gyártói már évekkel ezelőtt
felajánlották, hogy a problémáról olyanokkal megkezdik a párbeszédet, akiknek a
polgári mozgalomban szavuk van. Még ma is várnak arra, hogy az ajánlatukat elfogadják.
De mégis, mondhatják Önök a továbbiakban, nincsenek-e olyan
régi faépületek, amelyek már több mint száz éve állnak minden favédőszer
nélkül? Igen, ilyen épületek vannak. Az élettartamukat könnyű megmagyarázni.
Ki nem csodálta meg az óriási tetőfa részeket, amelyek a
régi polgári házakban a tetőt tartották. Ez a hosszú élet első titka: a
farészletek túlméretezése. Ennek következménye az, hogy az ilyen részek a
statikai, tartó funkciójukat még akkor is teljesítették, amikor a
keresztmetszetük egy része már tönkrement. A második ok: ellenálló fafajtákat
alkalmaztak, lombfát, főleg tölgyfát, valamint olyan fát, amelynél nagy a bélfa
aránya. Tudniillik a bélfa kevésbé hajlamos fertőzöttségre, mint a szíjácsfa.
Azon kevés régi faépület, amely száz évet is túlélt, nem
szabad, hogy megtévesszen bennünket: minden faépítmény nagyobb részét elvitte a
tűz és a kártevők. Vagy legalábbis, az ilyen épületekben ki kellett cserélni a
sérült vagy kártevők által tönkretett fa részeket.
Az, hogy a favédelem ma jelentősebb lett mint korábban, a
mai építési módon is múlik: a fa alkatrészek méretezése megfelel a statikai
funkciónak. A túlméretezés gazdasági okokból már nem lehetséges. Gazdasági okok szükségszerűen ahhoz is vezettek, hogy olyan faanyagot
alkalmaznak, amelynek nagyobb a szíjácsfa aránya, valamint olcsóbb tűlevelű
fát. Már arról beszélve, hogy korábban a faanyagot teljesen más módot építették
be.
Viszont mondhatják Önök ismét, miért nem elegendő az
építészeti favédelem? Fontos kérdés. Valóban, konstrukciós intézkedések
segítségével az olyan faanyag esetén mint faburkolat a zuhanyzóban, de mindenek
előtt a szabad térben, messzemenően meg lehet oldani a nedvesség távoltartását
vagy gyors elvezetését. A faanyag szabad ég alatt történő elhelyezésénél semmi
esetre nem szabad lemondania arról, hogy megfelelő konstrukció révén csökkentse
a háza nedvesség terhelését. Védelemhez ezek az intézkedések nem elegendők.
A külső térben elhelyezett faanyagot kétszeres veszély
fenyegeti: a nedvesség és a nap ultraibolya sugárzása. A nedves fa a faromboló
gombák életalapja, a nap ultraibolya sugárzása leépíti a lignint és ezáltal a
fa felületét – a gyakorlatilag elkerülhetetlen repedésképződés miatt – még
érzékenyebbé teszi a nedvességgel szemben. Tehát, ha a fának sokáig kell
teljesítenie a rendeltetési célját, ha a fafelület optikai képét kell
megőrizni, akkor az építési módszereket és a favédőszereket célszerűen
kombinálni kell.
Természetesen legnagyobb veszély a földdel és vízzel
érintkező faanyagot érinti.
Ezért az ilyen anyagot kazánnyomásos eljárással kell
megfelelő favédőszerekkel impregnálni.
Az építésfelügyeleti hatóságok követelménye:
Csupán építésileg nem lehet akadályozni a tetőszék
rovarfertőzöttséget sem, amelyet manapság leginkább tűlevelű fából építenek.
Mivel a károk itt befolyásolhatják a tartó képességet, az építésfelügyeleti
hatóságok az olyan tartó építési részek vonatkozásában, mint pl.tartók és gerendák, követelik a megelőző
vegyi favédelmet. Hogy egyes esetekben milyen intézkedéseket kell tenni, ezt
elmondja a DIN 68800. norma. Az intézkedéseket a fatermékek különböző
veszélyeztetettségétől teszik függővé.
Egyébként a barkácsoló maga kell eldöntse, hogy az ő
esetében statikai tartományon kívül levő faanyagot favédelemmel ellátja, vagy kicseréli
a rovarok által fertőzött anyagot.
Különben, ha a külső /szabad/ térben levő faanyag optikai
külsejét meg akarja őrizni, akkor ez minimum a pigmentált szerrel történő
kezelést feltételezi elő.
Ma léteznek olyan termékek, amelyek a fát úgy a nedvesség
ellen, mint a fakártevők ellen védik. Az ilyen termékek alkalmazása olcsóbb,
mint egy szanálás. A belső térben a nedvesség, eltekintve a fürdőktől, csak kis
szerepet játszik a fa számára. A fürdőkben levő faburkolatra a vegyi favédelem
csak a tartórészekre ajánlatos, a burkolat anyagához elég az építészeti
favédelem. Minden esetben az előfeltétel, hogy legyen elegendő szellőztetési
lehetőség.
Teljesen felesleges a favédelem, általában a szellőző,
fűtött helyiségekben, pl. lakószobában.
Miért álltak a régi épületek száz éven át, vagy ennél
hosszabb időn keresztül minden vegyi favédőszerek alkalmazása nélkül?
Azért, mert a farészek vastagabbak voltak, túlméretezettek
és mert olyan fát alkalmaztak, amelynek nagyobb a bélfa aránya. Ezen kívül
korábban tölgyfa anyagát és nem tűlevelűek anyagát használták.
A szabadban elhelyezendő konstrukciók farészeit és betéteit
már kazánnyomásosan impregnálva ajánlják a piacon. Ezáltal tartós védelem
biztosított.
Miért írja elő a törvény a favédelmet a statikailag
alkalmazott faanyagra? Azért, mert pl. a házi kecskebogár a tűlevelűből való
tetőszéket úgy szétrághatja, hogy a fatermék statikai funkciója lehetetlenné
válik. Ezáltal veszélybe kerülnek a ház lakói.
Tovább tartson öröme, amit a fa okoz
Favédőszerek, hatóanyagok, kártevők
Mindnyájan szükségeltetjük az információt ahhoz, hogy a
technikai civilizáció, amelyben élünk, segédeszközeivel okos hasznunkra legyen.
Mit jelent az információ: híres tudósok után Carl Friedrich von
Weizsacker- tényekről szóló közlés,
éspedig egyértelmű közlés. Egyértelmű: erről van itt szó. Nem bátortalan,
elmosódott, nem feltételezés, vagy „inem = igen+nem, semmi kijelentés, amely
nem kapott bizonyítást. Egyértelműen tájékoztatjuk Önöket a favédőszerekről,
hatóanyagairól, alkalmazási eljárásairól, alkalmazhatóságáról, valamint a
kártevőkről, amelyektől a fát védeni kell.
Az előnyök és hátrányok józan megfontolása után az mondható,
hogy a vegyi favédelem minden olyan helyen szükséges, ahol a fa napnak és
esőnek van kitéve, ahol a fát a gomba és a rovarok károsíthatják és tönkre is
tehetik. Hol vannak ezek a veszélyek? Legnagyobb következményekkel a statikai
területek, tehát ott, ahol a fatermékeknek kitámasztó vagy tartó funkciója van.
Például a tetőszékben és fagerendáknál. Ezeken a helyeken jogos az
építésfelügyeleti hatóság DIN 68 800 előírásai a favédelmet illetően, hogy a
lakókat a károsodástól megvédje. Ezen kívül, a vegyvédelem célszerű a szabad
térben, pl. külső burkolatnál, balkonmellvédnél, zsalu és roló esetén,
ablakoknál és külső ajtóknál, pergolákban és kerítéseknél, cölöpsornál és faútburkolatnál.
Ennek során, ahol csak lehetséges, használni kell az építészeti favédelmet,
amely azt jelenti, hogy a fatermékeket úgy kell feldolgozni, hogy a nedvesség
minél gyorsabban le tudjon folyni vagy elpárologni. De egyedül az építészeti
favédelem nem használ. A ház belsejében, viszont, kivéve a fröcskölő víz
közelében levő faanyagot, a favédelemről le lehet mondani. Ott elegendő a
fanemesítés, pl. hatóanyag nélküli lazúrok segítségével, hogy megvédjük a fa
felületét mechanikai és vegyi igénybevételtől. Ezek a szerek lehetővé teszik a
farajzolat jobb megjelenítését, tehát hozzájárulnak a faanyag erősebb
hatásához.
A vegyi favédőszerek különböznek egymástól:
A követelmény, hogy minden alkalmazási területen, minden
kipróbált feldolgozási eljárásban megfelelő hatékony favédőszer legyen,
különböző favédőszerek fejlesztéséhez vezetett.
A legelterjedtebb csoportot az olajos favédőszerek képezik.
Oldószerként tesztbenzin tartalmaznak. Az oldószereknek a favédőszereken belüli
feladata az, hogy a biocid hatóanyagokat a fába szállítsák. Az oldószerek
tipikus illattal párolognak el, a hatóanyag a fában marad. Hogy miért
tesztbenzin és nem víz kerül alkalmazásra szállítóként, világos: a víz soha nem
tudna olyan gyorsan és mélyen behatolni a fába, nem tudna biztosítani olyan
hatékony favédelmet kártevők ellen. Különben: száradás után a fában megmaradó
szubsztanciák szagmentesek.
Az olajos favédőszereket háromféleképpen alkalmazzák:
Mint favédő lazúrokat, amelyeket vékony rétegű lazúroknak is
neveznek, több színárnyalatban és színtelenül kaphatják a piacon. Láthatóvá
teszik a farajzolatot és nem szükségeltetik a pácolást vagy lecsiszolást
utánfestésnél. Mivel az általuk alakított vékony réteg nem pattogzik le.
Fungicid /gomba ellen/ vagy és insekticid /kártevők ellen/ rendeltetésűek. A
fában impregnál védett zóna marad.
Favédő alapozóként ugyancsak hatóanyagokkal a kékség és
penészgomba ellen, valamint fakártevők ellen alapozó réteget alakítanak a
lazúrokkal, festékekkel és lakkokkal történő festés alá.
Miközben a favédő lazúrok és favédő alapozók műgyanta
tartalmuk következtében nagyon vékony filmréteget alakítanak a fa felületén, e
közben a gyantamentes /kötőanyag nélküli/ favédőszerek a favédelem harmadik
típusát alakítják.
A kereskedelemben kaphatók a vízzel oldható favédőszerek is
/favédő só/. A friss fa esetén, pl. ács által feldolgozott faanyag tetőszék
számára, a víz jobban szállítja a hatóanyagot, mint tesztbenzin. Egyébként a
favédősó alkalmazása a profik dolga, mivel gazdasági okokból ezt fába kád- vagy
kazánnyomásos impregnálással kell bevinni.
A vízzel való oldhatóság nem azt jelenti, hogy az
alkalmazott hatóanyagok mindig csak vízzel oldhatók. Tudniillik, bizonyos
védősó fajták új, vízzel nem oldható vegyületeket alakítanak a fában. A szakember
rögzítésről beszél és ezeket a favédő sófajtákat ezért fixáló sónak nevezik.
Egyébként a folyamat nem megy máról holnapra. Favédőszer típusától,
hőmérséklettől és eljárástól függően a folyamat néhány napig, vagy négy hétig
tart. Természetesen, a fixálás ideje alatt az impregnált faanyagot az esőtől
védett helyen kell tárolni.
A legfontosabb: a hatóanyag
Biocidok, tehát toxikus, mérgező anyagok elkerülhetetlenek,
ha hatékony és megelőzően meg akarja védeni a fát, vagy leküzdeni a faromboló
gomba- vagy rovarfertőzöttséget. Azok a favédőszerek, amelyek nem tartalmaznak
hatóanyagot, nem érik meg a pénzüket. Biocidként szolgál a favédőszerekben
mindenek előtt a diklofluanid és furmeciklox mint fungicid /gombák ellen/,
lindan és permetrin mint insekticid /rovarok ellen/ anyagok.
Mindezek a szerek, másokkal együtt, a favédőszerek előállításához való
felhasználás céljából, hatékonyságuk és egészségügyi veszélytelenségük
szempontjából hatóságilag megvizsgálásban és értékelésben részesültek. Hiszen a
méreg, az méreg. Mivel a favédelem elérése érdekében nem tudunk róluk
lemondani, legalább óvatosan kell velük bánni. A gyakorlatban ez azt jelenti,
hogy pontosan el kell olvasni a gyártó feldolgozási utasításait és pontosan
figyelembe kell őket venni. El a kezekkel az olyan favédőszerektől, amelyek
feldolgozásuk szükségszerű fajtája miatt a profik általi használathoz
tartoznak. Hogy ezzel mit akartunk mondani, világossá válik, ha pillantást
vetünk az alkalmazási folyamatokra. Ezek a folyamatok határozottan befolyásolják
a favédő intézkedések hatékonyságát és hatásának időtartamát. Fontos az, hogy
milyen mélységre kell behatolnia a favédőszernek, hogy a védelemhez szükséges
mennyiség bekerült-e az anyagba és egyenletesen oszlott-e szét. Hogy az egyes
esetekben milyen eljárás a helyes, az igénybevételtől, azaz a fa
veszélyeztetettségétől, fajtájától, felületi tulajdonságaitól, nedvességétől és
a favédőszer típusától függ.
A döntő: a behordó /bevivő/ eljárás
A profik a következő eljárásokat ismerik: a leghatékonyabb a
kazánnyomásos impregnálás, amely során a favédőszer nyomás alatt préselődik be
a fába. Így minden impregnálható fazona kezelésére kerül sor. Előny: különösen
nagy behatolási mélység. Kazánnyomásos impregnálás alkalmas a szabadban
elhelyezett minden fatermékre. Előírásszerűen alkalmazandó a vízzel és földdel
érintkező termékekre. Az eljárás alkalmazásának legismertebb példája a vasúti
talpfa.
A kád-impregnálás során a faanyagot -a kívánt behatolási mélységtől és a védőszer
mennyiségétől függően - több órán vagy
több napon át hagyják a favédő folyadékban.
Permetezésnél, amely zártkörű berendezéssel történik, a fát
egy „alagútba” vezetik be, amelynek permetező koszorúja van. A védőszer
adagolható, a védőszer maradékai lefolynak vissza a felfogó edénybe. A helyi
permetezésről teljesen le kellene mondani, mivel a permetköd nem korlátozható
és nem ellenőrizhető.
Az ecsetelés a barkácsoló számára az elfogadott alkalmazási
módszer. Tartó fa esetén az ecsetelés gazdaságtalan, főképp hogy a szükséges
mennyiséget ritkán lehet két munkamenetben bevinni. Tehát ezen a területen
lehetnek korlátozott kivételek.
A fertőzött, nem minden oldalról hozzáférhető vagy erősen
dimenzionált faanyag esetén bevált a furatos impregnálás. Ennek során a ferdén
vagy egyenesen elhelyezett, lefelé furatokat készítenek 20 cm-es távolságon
egymástól, amelyeket favédőszerrel töltenek be. A lyuk mélysége a szanálandó fa
vastagságának kb. 1/3 részét, az átmérője max. 15 mm-t teszi ki.
A hatóság szeme mindent lát
Hogyan védheti meg magát, aki favédőszert vásárol és
használ, a sikertelenségtől és károktól? Nagyon egyszerűen: ha figyelembe veszi
a meghatározott hatósági jeleket.
A DIN 68 800 szerinti profi-termékek a tartó és
kitámasztó termékek számára a berlini Építétechnikai Intézet vizsgajelét
viselik. Ezt „Ü” alatt találhatja meg /lásd a rövidítéseket/. Ekkor biztos
lehet abban, hogy a penészgomba és faféreg elleni hatékonyságot az
Anyagvizsgáló Hivatal
megvizsgálta. Ebben az értékelésben részt vesz a berlini
Szövetségi Egészségügyi Hivatal is. Hozzájárulása nélkül a vizsgabizonyítvány
egyáltalán nem adható ki. Ez a jel, továbbá azt jelenti, hogy a DIN 68 800
előírásai „A magasépítésben alkalmazott favédelem” vonatkozásában, 3. rész
teljesítve vannak. De azt is, hogy a termékeket megvizsgálta az Anyagvizsgáló
Intézet, hatóságilag. A vizsgabizonyítványban gondosan fel van sorolva minden
osztályzat. Ezen osztályzatok információt szolgálnak a szer hatékonyságáról, a
lehetséges beviteli eljárásról, valamint az impregnált fa várható
igénybevételéről:
P -hatékony gomba
ellen /penész elleni védelem/
Iv - hatékony rovarok ellen, megelőző
S -ecseteléshez,
spricceléshez /permetezéshez/ és a fa merítéséhez
St - alkalmas a fa ecseteléséhez és permetezéséhez
/spricceléséhez/ valamint
bemerítéséhez,
stacionáris berendezésekben.
W - az időjárásnak kitett fatermékek számára is, de nem
olyanokra, amelyek érintkeznek a
földdel és állandó vízkontaktusban vannak.
E- az extrém igénybevitelű faanyagra is /földérintés és
állandó kontaktus a
vízzel/
Az ezekre a termékekre, valamint az olyan szerekre,
amelyeket a nem tartó részeken, pl. burkolaton dolgoznak fel, az 1986. év óta
kiadásra kerül a „RAL favédőszer minőségi jel”. A RAL-jellel megjelölt
irtószereket a tartó építőtermékekre is lehet alkalmazni.
Milyen biztonságot nyújt a RAL-jel? Biztos lehet, hogy a
terméket az Anyagvizsgáló Intézet a fakártevők elleni hatékonyság szempontjából
megvizsgálta. Azt is jelenti a RAL-jel, hogy a Szövetségi Egészségügyi Hivatal
igazolta, hogy előírás szerinti alkalmazás esetén ezek a szerek az egészségre
nem károsak. A RAL-favédőszerek gyártását a hatóságok állandóan vizsgálják.
Mi a veszélyesebb: a lárva vagy a rovar?
A rovar a fa repedéseiben és töréseiben lerakja a tojásokat.
A tojásokban szállnak a lárvák. Ezek a fában élnek. Valamennyi idő elteltével a
lárvák bebábozódnak. És ezekből szállnak rovarok. És a rovar újra tojást rak
le.
Mi a veszélyesebb ebben a körforgásban? A lárva, mert a
fában él.
Mit jelent az, hogy a házat a házikecskerovar fertőzte meg?
Ha a fertőzöttséget a gerendázatban veszik észre, akkor ez
már késő. Ez azt jelenti, hogy a házikecskebogár nősténye már több, mint öt
évvel ezelőtt elrakta tojásait /200 tojást/ a repedésekbe és törésekbe. A tojás
három héten belül lárvát fejlesztett. Öt éven keresztül minden lárva naponta
megfelelő táplálási mennyiséget vett ki, amely egy gyufa terjedelmének felel
meg.
Öt év elteltével a lárva bebábozódott. És minden bábból
újabb házikecskebogár szállt ki a további szaporodáshoz.
a Szövetségi Köztársaságban a házak kb. 30%-a a
házikecskebogár által van megfertőzve. Az erősen fertőzött területek közé
tartozik a
Baden-Württemberg, Rheinland-Pfalz, Hessen egyes részei,
Nordrhein-Westfalen /Észak-Rajna-Vesztfália/ és keleti Schleswig-Holstein.
Figyelem: a házikecskebogár fertőzést ugyanúgy, mint a házi
penészt
jelenteni kell az építésfelügyeleti hatóságnál.
Hány százalék hatóanyagot tartalmaznak valójában a
favédőszerek?
a nem tartó farész védelmére szolgáló szer, pl. ablakra és
homlokzati
burkolatra, amely a rovarok, kékség és penész ellen véd:
1,50% furmeciklox
0,55% diklofluanid
0,03% permetrin
favédő alapozó:
1,50% furmeciklox
0,55% diklofluanid
faférgek irtására, megelőző védelmre szolgáló szer:
0,25% permetrin
Ami a gombán a legveszélyesebb:
A gombák micéliumból állnak, vattaszerű fonalzatból. A
micélium vagy keresztülmegy a fán, vagy a felületen látható. A micéliumon
keletkezik a termőtest: lapos, lepényszerű vagy konzol formájú. Gombafajtától
függően más-más színű és formájú. A termőtestben alakulnak a spórák, amelyek
növelik a gombát. Mi által rombolja a gomba a fát? Azáltal, hogy bontják a
cellulózt /barna penész/ vagy a lignint /fehér penész/. A fa más alkotó
részeinek bontása is lehetséges.
Erre kell ógyelni a favédőszerek vásárlásakor:
Mindenek előtt olvassa el a göngyölegen a gyártóra vonatkozó
adatokat
Csak olyan szert válasszon, amely bizonyos vizsga- ill.
minősítésjeleket visel. Profik számára: Építéstechnikai Intézet vizsgajele és a
RAL-minősítés. Barkácsolóknak: RAL-jel.
Állapítsa meg, hogy a szer megfelel-e a tervezett
alkalmazási területnek.
Kétségei eseteén forduljon a gyártóhoz, szívesen ad
tanácsot.
Komoly gyártók megadják a favédőszerben levő hatóanyagok
adatait és hatóanyag töménységét. Az a felirat, hogy valamilyen hatóanyagot a
védőszer nem tartalmaz, nem használ. De az olyan nyilatkozatok sem, mint
„természetes”, „természet-„ vagy „bio”, ha nincs részletes tartalom.
Vizsgálja meg, hogy a feldolgozás kielégítően van-e leírva.
Fontolja meg: az utánkezelés is pénzbe kerül. Minőségileg
jobb termék, amely az utánkezelést csak nagyobb időközönként igényli, több óra
munkát és anyagköltségeket megtakaríthat.
A favédőszerek és festékek hatásmódja:
Olajos favédőszerek vagy favédő sók dekoratív tulajdonságok
nélkül.
Színező favédőszerek: olajok vagy sók. Az olajban vagy
vízben feloldott színezőanyagok bevonják magukat a fába és színezik ezt. Így a
védett fát meg lehet különböztetni a nem védettől.
Favédő lazúrok: A hozzáadott pigmensek műgyantával
összekötve vékony festékfilmként maradnak a fa felületén és védik a felületet a
szürküléstől.
Felületkezelő anyagok: hatóanyag nélküli festékek a
szabadban levő fatermékekre /időjárás elleni védelem/ és a belső térben
elhelyezett tárgyakra /fanemesítés/.
Hatóanyagok, amelyek a fát a kártevők ellen védik.
Braunschweigi Anyagvizsgáló Intézet jele9
Az előírásszerű alkalmazás esetén ez a favédőszer hatékony
és egészségre nem káros. Ezt jelenti a jel a göngyölegen. Ezen jellel ellátott
favédőszerek alkalmasak a tartó és kitámasztó részekre. A feldolgozásuk a profik dolga.
RAL-minősítés
Favédőszer
Azon favédőszerek
csomagolásán, amelyek mindenek előtt a barkácsoló
Kezébe valók,
található ez a jel. Ilyen típusú favédőszerek a nem tartó
Elemekre vagy
rovarirtásra alkalmasak. A jel azt jelenti, hogy hatékony és
egészségre nem
káros, ha rendeltetésszerű az alkalmazás.
Figyelem: a göngyölegen levő feliratok /Bio-falur,
fakártevők ellen,
Természetbarát, kellemes illatú/ nem adnak világos
információt. Itt eltitkolják, mi az, ami irtja a rovarokat és a gombát.
Gyakori állati fakártevők:
Házikecskebogár /Hylotrupes bajulus/.
Házikecskebogár lárvájának hossza: kb. 15-30 mm.
Teljes rovar hosza: kb. 8-20 mm.
Közönséges rágóbogár /Anobium punctatum/. Felnőtt lárvája:
kb. 4-6 mm
hosszú. Teljes rovar hossza: kb. 2,5-4,5 mm.
Barna szíjácsfa-bogár /Lyctus brunneus/. Lárvája: kb. 4-6 mm.
Teljes rovar: kb. 3-6 mm.
Fadarázs /pl. Sirex juvencus/. Felnőtt lárvája: kb. 30 mm.
Teljes rovar: kb. 15-30 mm hosszú.
Fertőzöttség:
A legveszélyesebb kártevőnk. Fertőzi a tűlevelűeket. A
lárvák leginkább a külső rétegekben élnek.
Több lomb- és tűlevelű fa fajtáját fertőzi. A bélfa tartalmú
fáknál csak a szíjácsban vagy korhadt állapotban levő rétegekben él. Leginkább
veszélyeztetett a konstrukciós faanyag, pl. faváz, tetőgerenda a pince felett,
lépcső, beépített részek. Nagyon nedves fa és mérsékelt hőmérsékletnél a bútor
és a műértékek is veszélyben vannak.
Fertőzés: a bogarat trópusi fákkal, limbával, abachival
hozták be, de hazai fát is fertőz, pl. tölgy szíjácsfáját, kőris, szilfa.
Legveszélyeztetettebb termékek: burkolat, lécek, parkettapadló, bútor.
Fertőzés: ha a szálló darazsat friss építőfával /tűlevelű/
behozzák az építménybe, akkor a fára fektetett anyagot is, pl. lapostető
takaróanyagát, tetőfóliát, ólomlemezeket, stb. szőnyegeket átrághatja.
Szállónyílás: 5-10 mm, ovális. Többéves időközönként szállnak.
Rágójáratok közvetlenül a felület alatt vannak, lisztszerű anyaggal megtömve.
Biztos felismeréshez anyagvizsgálat ajánlatos: kopogtatáskor tompa hangot
hallani. Vagy kieső falisztet látni.
Szállónyílás: 1-2
mm, kerek. Rágójáratok rendszertelenül helyezkednek el.
Fúróliszttel és kis csomókkal vannak megtömve.
Szállónyílások 1-1,5 mm, kerek. Anobiákékra hasonlítanak. A
rágójáratok inkább a farost irányában vannak. Porfinom fúróliszttel vannak
megtömve.
Szállónyílások: 4-7 mm, kerek.
Fontosabb növényi fakártevők:
Valódi házi penész /Serpula lacrymans/
Pince penész /Coniophora puteana/
Lemezes fenyőgomba /Gloephyllum abietinum/
Kékség. Különböző fajták /pl. Aureo basidium pullans/
Fertőzöttség:
Elsősorban tűlevelű fa. Növekedési feltételek: 20-30%-os
fanedvesség.
A famentes szakaszokat, pl. habarccsal kitöltött hézagokat
benövi. Mivel a fonalán keresztül vezetheti a vizet, átterjedhet a száraz fára.
2.Tűlevelű és lombfa. Növekedési feltételek:
30-60%-os nedvességű
faanyag.
Elsősorban a
pincehelyiségek, valamint a föld közelében beépített fákvannak
veszélyben.
Tűlevelű fa. Legnagyobb veszélyben vannak a szabadban levő
tárgyak, pl.
Kerítések, árbócok, balkonok. Előnyben részesíti a nagyon
nedves fát. A lemezes gomba a leggyakoribb gomba az ablakokon. Hosszabb száraz
periódusokat is át tudnak vészelni.
Erős növekedés csak a tűlevelű fán. A gomba csak a sejtek
tartalmából él.
A fa szubsztációját nem támadja, vagy csak kisebb mértékben.
Előnyben részesíti a nagyon nedves fát.
Károk
felismerése
Fehér, vattaszerű gombafonalzat /micélium/. A fa felületén
és belsejében
él. Jellemző tulajdonság: szürke, száraz állapotban törékeny
fonalak, 1 cm-ig terjedő vastagságú. Ha a fertőzöttség haladó stádiumban van,
alakulnak vöröses barna, fehér szélű, lepényszerű termőtestek, 1 m-es átmérőjű.
Egyes esetekben sárga színű foltokkal.
Sárgás barna felületi micélium. A fonalak barna-feketék és
Gyökérformájúak. A sárgás termőtestek jellemző szemölcsszerű
dudorokkal rendelkeznek.
Bézs és barna színű micélium. Mivel csak a fa belsejében
növekszik, a
Fertőzöttséget általában nagyon későn veszik észre. A
termőtestek lécszerűen vagy konzolosan állnak ki a farepedésekből. Friss
állapotban: vöröses világos széllel. Később: sötét barna egészen feketéig,
világosan látható lemezekkel.
Sötét micélium, színezi a fát. Kicsi üvegformájú termőtestek
áttörik és
Szétrombolják a lakk vagy festék rétegét. Erősebb fertőzés
esetén a fa növeli a folyadék felvételét, favédőszerből is.
A FAVÉDELEM A
TERVEZÉSNÉL KEZDŐDIK.
Építészeti favédelem
is szükséges.
Mit nevezünk
építészeti favédelemnek? Röviden mondva: a fából való
tárgyakat úgy kell
szerkeszteni, hogy a nedvesség lehetőleg ne veszélyeztesse
őket. Különben az építészeti favédelem nem
helyettesíti a vegyi védelmet.
De mindig előtt
kell legyen. Már tervezéskor kell kezdődjön.
A favédelem, akármilyen fajtából, feladata a fa megvédése a
pusztulástól. Ez a világos cél. Hogyan lehet ezt a célt lehetőleg kevés
ráfordítással elérni? És minél biztosabban? Ezeknek a kérdéseknek ott kell
lenni egy építési folyamat tervezésének első elképzeléseiben. Az olyan
fatárgyaknál, amelyek az időjárásnak vannak kitéve, a válasz az lesz, hogy:
építészeti favédelemmel kezdem el a védelmüket. Az építészeti favédelem azt
jelenti, hogy úgy kell szerkeszteni, hogy a konstrukció minden részében a
növényi kártevők életfeltételei lehetőleg kedvezőtlenek legyenek.
Építészeti favédelemmel kezdődik el a penészgomba elleni
szükséges küzdelem: csak építészeti favédelemmel ez a harc nem lehet döntő.
Megerősítést igényel, főleg az időjárásnak kitett tárgyaknál, a vegyi megelőző
védelem részéről. Csak együtt és szakszerűen kivitelezve vezetnek ezek az
intézkedések a célhoz: a fát hosszabb időre megvédeni a károsodástól, amely
hatással van a fa funkciójára, tartó képességére és külsőjére.
Fogalmazzuk meg, mit lehet tenni ahhoz, hogy a fa
veszélyeztetettségét csökkentsük:
Az esővíznek gyorsan kell lefolynia, megállás nélkül. Ezért
minden farész
megfelelő lejtéssel rendelkezzen.
Az esővíz vagy olvadás következtében keletkező víz gyorsan
kell
lefolyjon. Tehát, az utak a lefolyás és a lecsepegés pontjai
között lehetőleg nagyon rövidek legyenek.
Lehetőleg kerülni kell a vízszintes homlokfelületek
alkalmazását.
Azonban semmi esetre nem szabad őket védelem nélkül kitenni
az
időjárás hatásának. Itt a takaró lemezek segíthetnek.
Vastárgyak, amelyek érintkezésbe kerülnek a fával, előzőleg
rozsda-
mentesítendők.
A fát soha ne fektessük közvetlenül a betonra. A fát
ugyancsak nem
szabad habarccsal körülvenni.
A feltételekhez, amelyek kedveznek a kártevők okozta
fertőzöttségnek, sorolható a helytelenül alkalmazott festés is. Természetesen,
a festés hathat nem csak dekoratív és szennyeződést takaró céllal,
visszatarthatja a nedvességet is. De csak addig, amíg a festékréteg intakt. Ha
repedések keletkeztek, megfordul a hatása: a behatolt víz elpárolgását a festék
akadályozza. És ilyenkor nagyobb a gombatámadás.
Ilyen esetben kedvezőbb a favédő lazúr alkalmazása.
Vigyázat az olvadás vizével is és a harmatvízzel
Az esetlegesen a fába került víz elpárologhat anélkül, hogy
a vékony festékfilm lepattogzik. Fényálló pigmensek gondoskodnak arról, hogy a
fa ne szürküljön.
De nemcsak az esővíz vagy az olvadás következtében
keletkezett víz, vagy sérült részeken át a fába behatolt víz veszélyezteti a
fát. A fatárgyakat a harmatvíz is károsíthatja. Hogyan keletkezik a harmatvíz?
Egyszerűen elmagyarázva: a harmatvíz vagy a kondenzvíz keletkezik mindig ott,
ahol a nedvesség jelen van /pl. a lakóhelyiségekben légzés, fürdés és főzés
során a gőz formájában/ és rákerül a hideg építőrészre, leülepedve víz
formájában. A szemüveg bepárásodása, amikor télen egy meleg helyiségbe belépünk,
teszia magyarázatot érthetővé. A
harmatvizet különböző módon lehet megakadályozni. Ez a szakemberek dolga, de
vannak területek, ahol a barkácsolóknak is szembe kell néznie a harmatvíz
kérdéssel. Pl. a fürdőszoba faburkolatánál és a tető belülről történő
szigetelése során.
Először a faburkolat a fürdőszobában. Ha a profildeszkákat
közvetlenül a falhoz erősítjük, úgy a nedvesség, ahogy a fürdőben keletkezik és
a külső falon mint egy hideg építőrészen leülepszik, nem tud vagy csak nagyon
lassan tud elpárologni. Ezért feltétlenül szükséges az alsó konstrukció, amely
elvezetheti a behatolt nedvességet. A burkolat alatt levegőrétegnek kell
keletkeznie, amelynek lent egy levegővezető és fent egy levegőelvezető nyílása
kell legyen.
A külső fal emellett legyen kielégítően szigetelve.
Építésileg és fizikailag a külső szigetelésként a hőszigetelés szolgál
legjobban. Ahol a külső szigetelésnem
lehetséges, pl. mivel a homlokzat stílusát tartani kell, a belső szigeteléshez
kell folyamodni. Minden egyes esetben a szakembernek kell a döntésbe
bekapcsolódnia.
A tető felépítésénél is hasonlóan néznek ki a dolgok: A
gőzfék, vagy az ásványi rostgyékény alumíniumkasírozással, vagy fólia
formájában, meg kell akadályozza a vízgőz bekerülését a fába ott, ahol a víz
hideg építőrészre történő kilépésekor leülepedhet. Ezért itt is szükség van a
hátsó szellőző rétegre az ásványi gyapjú, mint felső réteg és tető, mint alsó
réteg között. Ha a szarufán megtámasztó rögzítő pálya fekszik, akkor nemcsak a
hőszigetelés, mint felső oldal és a rögzítő pálya között kell a levegőréteget
előirányozni, hanem a rögzítő pálya és a tető téglái vagy betonanyaga között.
Ezt az ún. ellen-lécborítással érik el, amelyet a szarufa hosszában rögzítenek.
Ekkor a tető lécborítása vízszintesen fekszik rajta. Az ellen-lécborítás
magassága megadja a szükséges szellőző keresztmetszetet.
Itt is problémás esetekben ajánlható az építésfizikus
tanácsadása. Hiszen a nedvesség okozta fertőzöttség következtében tönkrement
fát kicserélni – minden esetben sokkal drágább, mint egy szakember tanácsa a
megfelelő időben.
Ennyit az építészeti favédelemről.
Helytelen konstrukció okozta kékség-fertőzöttség. A víz
rámegy a fa
Homlokfelületére, ahol a legtöbbet tud károsítani.
Ez a fedő festékréteg az öregedés és időjárás hatásának
következtében
törékeny lett és leválik a fáról. Tartósan elasztikus
fedőréteg nem mutat ilyen képet.
A FELDOLGOZÁS A DÖNTŐ
Így helyesen jár el a favédőszerekkel!
A vegyi favédőszerek fungicidokat és inszekticideket
tartalmaznak, azaz hatóanyagokat, amelyek a növényi és állati fertőzéstől
védenek. Hatékony favédőszer hatóanyag nélkül nincs. A vegyi favédőszerek
feldolgozása során, mint általában a velük való foglalkozáskor, figyelembe kell
venni egyes óvatossági szabályokat. Itt összeállítottuk őket az Önök számára.
Az egészségvédelmet a Szövetségi Köztársaságban nagyon
komolyan veszik. A vegyi favédőszerek esetén ez azt jelenti, hogy a Szövetségi
Egészségügyi Hivatal ezeket ellenőrzi. A szerek egyes alkotó részeinek hatását,
a bőrre, légzésre vagy emésztőszervekre is vizsgálja. Ezt követően kijelölik az
alkalmazási területeket, pl. zárt helyiségekben való alkalmazáshoz, az emberek
állandó tartózkodási helyen vagy az ilyen célra nem szolgáló helyiségekben.
Nevezzünk néhány példát. Az ilyen termékeket, amelyeket
vizsgajelekkel vagy minősítéssel látnak el, nyugodtan lehet alkalmazni, ha
ennek során szakszerűen járnak el.
Szakszerűen: olvassa el még vásárlás előtt figyelmesen a
gyártó utasítását a csomagoláson. Így meg fogja tudni, hogy ezt a szert melyik
területen alkalmazhatja. És hogyan kell szakszerűen kezelni.
A barkácsoló számára megfelelő feldolgozási módszer az
ecsetelés. Ecsettel.
Permetezést és bemerítést a profira kell bízni. Hogyan jár
el helyesen a barkácsoló ecsetelésnél?
Tekintettel arra, hogy az oldattartalmú favédőszerek könnyen
égnek, munka közben ne dohányozzon! Az, hogy az ilyen termékek használata
közben nem szabad inni vagy enni, csak természetes.
Viseljen megfelelő védőruhát, pl. kesztyűt. Védőszemüveget
is, ahol szükséges. Mint pl. a fej felett történő munka során.
Ha kivételesen helyiségben kell dolgozni, pl. fakezelés
során a zuhanyzóban, akkor az alkalmazás során és ezt követően minimum további
8 napig alaposan szellőztetni!
Szabadban történő munka során vegye figyelembe, hogy a
védőszernek nem szabad növényekre és földbe és ezáltal a talajvízbe kerülnie. A
kezelendő résztől a növényeket vissza kell tartani – visszakötni. A többi
tárgyat permetezéskor le kell takarni. Ha színező favédőszerek megszáradnak,
nehezen távolíthatók el.
Kerülni kell a védőszer bőrre és szembe való kerülését. Ha
mégis a védőszer bőrre került, akkor ezt a helyet azonnal vízzel és szappannal
vagy tiszta vízzel le kell mosni.
Az óvatosság már a tárolásnál kezdődik
Ami a gyógyszerekre érvényes, érvényes a favédőszerekre. Úgy
kell őket tárolni, hogy sem gyermekek, sem állatok ne férhessenek hozzájuk. Nem
szabad együtt tárolni az élelmiszerekkel és a takarmánnyal. Természetes kell
legyen, hogy nem az étel vagy ital tárolására szolgáló edényekbe töltsük őket.
De a favédő intézkedések befejezése után is nagyon gondosan
kell eljárni a göngyölegekkel. Üres tartályokat használhatatlanná kell tenni,
hogy semmilyen összetévesztésre sor ne kerüljön. A barkácsoló kidobhatja őket a
kukatartályba, mivel csak kis mennyiségekről van szó.
A favédőszer maradékai nem a házi hulladékba valók. Külön
hulladéknak tekintendők. Ehhez helyi összegyűjtő pontok vannak, amelyeket pl.
napi sajtóban hirdetnek. Ha ilyen hely még nincs, a helyi hatóság megadhatja az
információt, hogy az ilyen szereket hol lehet hagyni: pl. egy vállalatnál,
amely az ilyen hulladék eltávolításáért felelős. Különben ez az előírás a
festékekre is érvényes, még ha ezek„kék
angyallal” is vannak ellátva.
A vegyi favédőszerek alapelve: olyan kevés, ahogy csak
lehetséges, de annyi, amennyi kell, kerüljön alkalmazásra.
Ha a fa frissen van kezelve:
Mivel a kezelt fatárgyak le tudnak csepegni, úgy
bebiztosított helyen kell őket felállítani, pl. betonfelületre vagy aszfalt
alátétre. Csak így lehet megakadályozni, hogy a favédőszer a földbe kerüljön.
Az eső elleni védelemről is gondoskodni kell.
Oldószertartalmú szerekkel kezelt fát a felület száradásáig védeni kell. A
profik által kezelt, sóval impregnált
faanyag csak a só megszáradása és fixálása után, azaz miután
vízzel már nem oldható, kerül a kereskedelembe.
Itt a vegyi favédőszerek nem helyénvalók:
A vegyi favédőszereket tartalmazó göngyölegek, úgy fejeztük
ki, nem tartózkodhatnak az élelmiszerek és takarmány közelében. Ezért azt a
faanyagot, amely élelmiszerrel vagy takarmánnyal érintkezik, nem szabad
favédőszerrel kezelni. Kaptárt sem. Szaunába vagy üvegházba sem mehetnek be
vegyi favédőszerek. Szaunába leginkább minden fafedésről le kell mondani, hogy
a fa akadálytalanul felvegye és leadja a nedvességet.
Alternatív favédőszerek – vannak-e ilyenek?
Az építkezőnek, aki lehetőleg minél egészségesebben szeretne
élni – és ki nem akarna egészségesen élni? – évek óta szúrják a szemét az
üzletekben megjelent „építésbiológiai” favédőszerek.„Természetes” anyagoknak nevezik őket,
amelyek természetes bázisú nyersanyagokat tartalmaznak. A csomagolásán ott áll
– lehetőleg zöld betűkkel – a felirat „bio”, vagy öko”. A dobozon levő
fantáziaszimbólum azt akarja mondani, hogy a szereket komolyan tesztelték.
Időnként kellemes citromillatot is biztosítanak nekik. Ez egy veszélyes
információ: titkolja a szer jellegét, a gyermekek részére pedig az illat
csábító lehet.
A vevő gyakran nem tudja, hogy ezek a „természetes” anyagok
is nagyobb részben vegyi termékek vagy vegyileg módosított nyersanyagok. Így
pl. a bóraxot vagy más bór-vegyületeket ún. bio védőszerként ajánlanak, mivel
ők úgymond nem mérgezőek. Ez nem igaz. A bór-vegyületek is mérgezőek, habár kis
mértékben. És csak ezért hatnak megelőzően a rovarok és gombák ellen és mivel
hatékonyak /hatóanyag tartalmúak/ már régóta alkalmazásban vannak a
favédőszerek számos gyártójánál.
A faecetet is ún. bio-védőszerként ajánlják. A fa
desztillációja folyamán a víz, metanol és fakátrány mellett kerül előállításra.
Veszélytelen az ember számára? Nem, mert többek között a kátrány elemeit is
tartalmazza.
És a lenolaj? Ez nem teljesen veszélytelen? Nem!
Berlin-Dahlemben levő Állami Anyagvizsgáló Hivatal kimutatta, hogy a gyorsan
száradó olaj, mint pl. lenolaj, kenderolaj, mákolaj, rendkívül veszélyes: bizonyos
körülmények között öngyulladásra hajlamosak. Ez a rongyra is vonatkozik, amely
lenolajjal van átitatva, lenolajas tisztító gyapjúra és lenolajgőzre. Vagy mi
is van a terpentinolajnak nevezett bio-termékkel? Erdei fenyő anyagából
állítják elő, desztillációval. Tiszta természetes terméknek nevezni ezt a
terméket abszolút helytelen. Ezen kívül belégzéskor irritálja a légzőszerveket
és esetleg káros is lehet egészségre.
Aki a terpentinolajat „biológiai anyagnak” nevezi, megteheti
ezt logikusan az olyan ásványi olaj alapú oldószerekkel is, mint pl.
tesztbenzin. Mivel ezt desztillációval a természetes petróleumból állítják elő.
Hogy mennyire meggondolatlan a „biológiai” és „nem biológiai” elnevezésekkel
való zsonglőrözés mutatja az, hogy a hasonló ásványi olaj alapú termékek
magasabb MAK-számmal rendelkeznek, mint a terpentinolaj.
A MAK-szám jelöli a munkahelyi maximális töménységet, amely
egy bizonyos időn át egészségi károsodás nélkül elviselhető. Logikus: minél
magasabb a MAK-szám, annál veszélytelenebb az anyag. A terpentinolaj esetén ez
a szám többszörösen alacsonyabb, mint a tesztbenzinnél, amely a vegyi
favédőszerek közé van besorolva. Hát, akkor mi van? Másképpen áll a dolog az
ún. karbolinokkal vagy kátrányolajjal, amellyel gyakran kezelik a kerítést.
Ecsettel felhordva, keveset használnak. Kielégítő favédelmet akkor lehet velük
elérni, ha kazánnyomással préselik be a fába. A hátrányuk az igazán intenzív és
gyakran sokáig maradó szag. A ház közelében zavaró hatású lehet. Ehhez jönnek
még a karbolinok tulajdonságai, éspedig, hogy a melegben „kiizzadnak” a fából,
azaz a fa felületén ragacsos massza keletkezik.
A felsorolt elgondolásokat az ún. bio-favédőszerek
vonatkozásában egészítsük még ki egy világos argumentummal: haszontalanok. Ezt
bizonyították a tesztek sorozatai, amelyeket az egyik ilyen „építésbiológiailag
ajánlott” termékkel, a faecettel végeztünk. Ennek során a faromboló rovarok
elleni hatékonyságot az európai vizsgálati normák szerinti eljárásokban
vizsgáltuk.
Hogy rövidek legyünk: egy tesztdarabot faecettel kezeltünk,
100 kg/m3 fa mennyiségben. Ez 20-szor annyi, mint amennyi a vegyi favédőszerből
szükséges egy m3 fa kezelésére /5 kg/. Bio-termék alkalmazása után a
házikecskebogár lárvája vígan élt tovább, a vegyi favédőszer esetén már rövid
idő múlva minden lárva elpusztult.
Végeredmény: sem a megelőző, sem a rovarirtó kezelésnél a
bio-termékkel nem értünk el sikert. Szükséges mérgező anyag nélküli /mint
hatóanyag/ favédőszer nem létezik. Különben, a hatékonysági jellemzésen kívül
mai napig nincsen olyan egészségügyi megerősítés sem, amelyet valamilyen
illetékes egészségügyi hatóság, pl. szövetségi egészségügyi hatóság kiadott
volna a bio-termékek ártalmatlanságáról.
Az egyetlen eljárás, amely jelenleg vegyi hatóanyag nélkül
is lehetséges, ez a faromboló rovarok magas hőmérséklettel történő irtása. A
feltétele ennek az, hogy a fa belsejében min. 55 oC hőmérsékletet kell elérni,
amelyet minimum 30 percig tartani kell. De megelőző védelmet ezzel az
eljárással sem lehet biztosítani. Világos, hogy ez a forró levegővel történő
kezelés ott kerül alkalmazásra, ahol a higiéniai, élelmiszervédelmi vagy
környezetvédelmi követelmények miatt szükséges. Nem alkalmazható ez a forró
eljárás, pl. a tiszta faépületekben, olyanokban mint blokkházakban, favázas
házakban, amelyekben a fát a forró levegővel nehéz elérni. Továbbá, az olyan
helyiségekben sem alkalmazható, ahol hőérzékeny építőanyagok és egyéb anyagok
vannak. A forró eljárás a szakemberek és tapasztalt cégek dolga.
Időjárás elleni védőszerek és fanemesítés
Mindkét kezelésnek közös vonása van: nem tartalmaznak
hatóanyagot a fakártevők ellen. Nem is hatolnak be a fába úgy, mint a
favédőszerek, hanem csak a felületet védik.
Az időjárás elleni védőszerek pigmenseket és kötőanyagot
tartalmaznak, amelyek ellenállnak az időjárásnak. Ezek közül vannak
lazúrfestékek és festékek.
A fanemesítő szerek sem tartalmaznak biocid hatóanyagot. A
házban való használatra alkalmasak, ahol a fát általában nem veszélyeztetik sem
a rovarok, sem a gomba. A fanemesítő szerek feladata a fát a foltok,
szennyeződés és por ellen védeni.
Az ilyen hatóanyag nélküli időjárás elleni és fanemesítő
szerek kiválasztását a Környezeti Szövetségi Hivatal úgy próbálja
megkönnyíteni, hogy a „kék angyal” elnevezésű jelölést adományozza. A
csomagoláson levő „kék angyal” azt jelenti, hogy „környezetkímélő, mert kevés
káros anyagot tartalmaz”. Az egyik követelmény, pl. az oldószer csekély
tartalma.
Utókezelés – mikor, hol, hogyan?
A belső térben a fa csak ritkán igényel utókezelést. A
favédő festés ismétlése különben is csak kivételes esetekben szükséges. A
szennyezett felületeket biocidmentes festés után szokásos szerekkel lehet
tisztítani. Ha utófestésre van szükség, pl. az erős fizikai igénybevétel
esetén, akkor a felületet először üvegpapírral, könnyű mozdulattal, rostok
irányában át kell csiszolni.
Ha a régi festékréteg olyan sérült, hogy lepattogzik, akkor
ezt teljesen fel kell újítani, de először eltávolítani lecsiszolással vagy
lepácolással oldószertartalmú anyagokkal. Figyelemmel kell kísérni a gyártó
adatait!
Hogyan állnak a dolgok a szabadban elhelyezett tárgyak
utókezelésével? A szabadban lévő fánál, pl. homlokzati burkolat,
balkon-mellvéd, pergolák, amelyek fakártevők elleni védőkezelést kaptak, elég,
ha utókezelésként az időjárás elleni védelem felújítását kapják. Ha a felülete
még rendben van, akkor a favédő lazúrokat, ill. biocidmentes időjárásvédő
lazúrokat kell alkalmazni. Az elhasználódott felület esetén pigmensekkel
rendelkező időjárásvédő festék ajánlható.