TŰZVÉDELEM. Hogyan hatnak a tűzvédő anyagok? Tűzvédelem fára. A fa tűzvédelme. Faanyagvédelem.
A fa tűzvédelme, más szóval égéskésleltetése, vagy lángmentesítése két alapvető fizikai-kémiai módszer (hatás) köré csoportosul:
1. Tűzgátló habot képező bevonatok, más szóval tűzvédő festékek. Ezek lehetnek fehér, színtelen , esetleg kopásálló tulajdonságokkal rendelkezők. A festői módszerekkel felvitt bevonatból (tűzvédő festékből) egy stabil, jó szigetelő tulajdonságokkal rendelkező mikrocellás habréteg keletkezik hő, vagy tűz hatására. Ez a habréteg védi a fát az égéstől, a "nehezen éghető"-ség határain belül.
2. Oldott tűzvédő sókeverék alkalmazása a másik lehetőség. Szervetlen különleges sókeverékkel a fát átitatva (bemártás, permetezés) azt lehet elérni, hogy égés esetén, a sókeverékből felszabaduló nem mérgező gázok oxigénelvonó hatására az égés megszűnik, a "nehezen éghető"-ség szerint. A felületen kialakuló fa-szén réteg szigetelő hatása is érvényesül.
Mindkét esetben a tűzvédő anyagok hatásának kényegét adtuk meg, mely tudományos szinten természetsen összetettebb folyamat.
Fontos új információk:
Jelenleg átmeneti időszak van a tűzvédelmi szabályozásban. A 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet, amely tartalmazza az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot (OTSZ-t), hatályba lépésével visszavonásra kerültek a régi rendeletek. Várhatóan még sokáig keveredni fognak a régi és új fogalmak, előírások, mert az építési tervek sokszor évekkel korábban készülnek, de az átadáskor már az új szabályokat kell alkalmazni.
Az egyik jelentős változás, hogy az új rendelet már a "nehezen éghetőség" fogalmát sem használja.
Az MSZ EN 13501-1 szabvány tartalmazza azokat a szempontokat, melyek szerint az építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása elvégezhető.
Az építőanyagokra vonatkozó osztályokat a következőképpen jelölik:
A1; A2; B; C; D; E; F.
„A1" a nem éghető anyagoknak, a
"B-C" a nehezen éghető anyagoknak, a
"D-E" a közepesen éghető anyagoknak felel meg.
„F’ az építőanyag nem rendelkezik vizsgálat által bizonyított tűzvédő funkcióval
A fő tűzvédelmi osztályok meghatározása mellett a füstfejlesztés és az égve csepegés kritériumainak figyelembe vételével további alkategóriákat határoznak meg:
- a füstképződési kategóriák jelzései: s1; s2; s3
– az égve csepegési kategóriák jelzései: d0, d1, d2
Az égéskésleltetők vizsgálatának módszere. A MSZ 14800-3:1982 szabványt az MSZ EN 13823 SBI szabvány szerinti vizsgálat váltotta fel.